Kértek, hogy írjak. Mondám: nincs ihlet, inspiráció vagy legalább tejföl (ez nem igaz, van tejföl, még ha fel is használtam egy részét, pótoltam a hiányzó hányadot).
Kontemplálok, ami egy csúnya szó, és modoros is. Mindazonáltal a következőkre ébredtem rá:
-a Dószon és a haverok c. opus olyan, mintha maszturbációra kényszerítenének, amikor pedig nem is kívánod magad. Esetleg, kissé más hangulatba kerülve olyan is lehet, mint egy hosszan elnyújtott előjáték. Ez a sorozat koncepcióhoz is remekül illik: úgy unalmas, hogy aztán nem lesz semmi. Soha nem történik semmi, hiába próbálnál benézni a nyúl mögé.(Mintha nem tudnád, hogy a nyúl az.)
-némileg szét vagyok zuhanva a tanévvégi dolgok miatt, hogy most se nem van, se nem nincs semmi, viszont szomorú vagyok a kölykeim miatt.
-nem dohányzom, és ez felvidít.
-olvasom a tetovált lány második részét, ez se irodalom, de letehetetlen, jól szórakozom.
Kifogytam az ötletekből, megyek, bekenem magam tejföllel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése