2008. szeptember 29., hétfő

A szegény kis árva


Olyan boldog ez a kiscica, komoan monnom, majdnem lerágta az arcomat. Érzékien nyalogatta fülem is, de nem engedtem neki. Most a lábamat szeretné behabzsolni, egyébként bármi megteszi: megküzd az asztal lábával és nála kétszer nagyobb macskákkal, az összes sajtóterméket felfalja (literally), és nem tudom, éjjel mit szokott csinálni, de ma nem volt telefonvonalunk.
Itt éppen Lukréciát alázza.

Nincsenek megjegyzések: