Jaj, de jó lenne, ha minden így maradna, és soha többet nem kellene lájf partnert keresni! Ha nem kell dugni, semmit se kell.
Nem kell eltűrni, hogy valaki rámtehénkedik alvás közben.
Nem kell meghallgatni.
Nem kell elmennem otthonról, hogy nála aludjak (utálom ezt).
Nem kell kefélni, amit kb. a harmadik alkalom után úgyis megunok.
Nem kell eltűrnöm, hogy nincs tej a reggeli kávéhoz.
Nem kell borzalmas zenéket hallgatnom, és közben hümmögni, hogy "igen...ez nagyon jó, de tényleg".
Hamisítatlan, igazi vénlány vagyok! Nem az a fajta, aki lassan belekeseredik az állandó várakozásba; én már gyerekkorom óta erre/ennek készülök! Viszlát család, gyerekek, közös hitel; helló, macskák, félkész ételek, gyümölcsjoghurtok, tévéműsorok!
8 megjegyzés:
denial, anger, bargaining, depression, acceptance. válassz egyet ;)
hajj, pedig jon meg a tavasz.
jaajjjjjjjjjjjjjj te,..........
én szívesen kölcsönadom majd a képzeletbeli gyerekeimet,........
és, h nyugtasson a gondolat, sokkal rosszabb olyannak lenni, aki nem erre készült gyermekkora óta, de valahogy egyre jobban kezdi elfogadni, hogy ez lesz:)))
majd pároztatjuk a macskáinkat, és így lesz egy kis családunk,........ lesznek unokacicáink:))))
(ez nagyon betegen hangzott:)
Elképzelem, ahogy noszogatjuk a kasztrált állatainkat...
wow, ezt jól megírtad....
Norb, ebben a sorrendben kérem:)
(m)uff
ennek az ellentétekvonzzákegymást meg miegymásnak a lehetetlenségére lám az élő(halott) példa: egy (túl) ingerszegény és egy (túl) ingergazdag lény széjjelcsúszása, de legalább kölcsönös tiszteletben/figyelemmel tartása
lásd (ha akarod): davidadam.hu/blog
édiádi
Megjegyzés küldése