Én egészen idáig azt gondoltam, érzékletesen írja le nemi életem jelenlegi ingerszegénységét, ha magamat "levéltetű"-ként aposztrofálom. (Igen, van, akivel megbeszélhetem életem e szegmensét is:). A levéltetű, hát az...csak sétál a levélen, itt-ott szivornyáz egy kis mézgát...nemigen érdekli a bujálkodás.
Na, erre ma kiderült, hogy a levéltetűnél aligha van bujább állat: nagyon is hogy sokat szaporodik, és rögtön lesz sok kis tetű, akik napokkal később már maguk is gyártják a pulyákat...hát ez...skandalum, kérem.
Asz'szem, maradok a "penészvirágnál"...
Mutatom.
(Hehe).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése