BRMC

Ezt is D-nek köszönhetjük, hallgassátok szeretettel!

Termés

"Lackónál egy filmvetítő partit szervezek. Keresztényekkel, mert tudnak viselkedni."

"Csak ne rontsák tovább az egészségem, és én tényleg boldog vagyok az emberekkel."

"Én nagyon szeretek így biózgatni is."

Imádom, amikor azt mondja, "údzs" meg "vadzsok".

Ha valamit leszarok, az a Forma-1.

Mire jöttem rá (nagyon vizilofikus)

Mosogatás közben oly' jó gondolkodni. Főleg az emberi kapcsolatokról, "életről, halálról, szerelemről", ezt régebben mondtuk mindig a bátyámékkal.
Na de hogy most.
Szóval ott kalamoltam a forró vízben, és ráébredtem, hogy egy kapcsolat nem épülhet kompromisszumokra, mert az rég rossz. Megnézed, és azt mondod, "jó, hát ő ilyen meg ilyen, én más vagyok, próbáljuk meg". Hát ez milyen rettenetes már. Rájöttem, ez nálam nem tud működni: először csak a teljes elfogadás van, amikor még az is tetszik az illetőben, amit utálnál valakiben, akibe nem vagy szerelmes. Utána meg jöhet a "hát ez nem hajtja le a vécédeszkát, majd szólok" "ez nem hajtotta le most se, bazmeg" stb. Mindegy, igazából nem értek ehhez, mert freak vagyok, de nekem nagyon kell a szerelembe való belebutulás. Utána persze még én is rájöhetek, hogy:
-ez az ember valójában büdös;
-azokat a dolgokat nem is viccből mondta;
-skizofrén.
Azért reménykedem, hogy ennyire nem leszek hülye soha. De az a kis őrület az elején, az muszáj.

Rehab

Megrázott a hír. Mindig is reménytelen volt, a szeme valahogy halott, és most már ő is. A hangja viszont élni fog.

Ééés következzék a kapuzárási pánik-érzetű, némileg kényszeredett visszatérésem a rakkenroll életformához.
Mindenki elvigyázzon az útból!