Gyerekkel jöttek, nem virággal.
A kisebbik egy husánggal szaladgált ki-be, a pusztítás vágyától tébolyultan; a fő mozgó célpont, Gyula alig tudott elmenekülni. Kizárólag az "akarom" igei szerkezetével élt, elő sem került a "kérem". A nagyobbik sunyin kinézte magának pár kedves dísztárgyunkat, és terveket szövögetett, hogyan rabolhatná el azokat. És csak mondta-mondta.
Minden nő gyereket akar, igen, a születés csodája, pocaklakók és manócskák, babapopsik, büfike, kaki, majd bölcsi, ovi, dackorszak, szondázás, rombolás, feleselés.
Piszu, gondold ezt át jól, mielőtt földanyává válnál.
1 megjegyzés:
Átgondoltam :)
(karikás ostort kérek a leendő első szülinapjára. majd mi ülünk, isszuk a vodkát, és közben pattingatunk magunk körül. rend lesz ott.)
Addig is pocipuszi és hasisimi!
Megjegyzés küldése