All the children flew when I touched their hand

Mamival

me: futuka

most meglepődté

asse tudod, mit kell ilyenkor csinálni!

09.58 "jajj, hova írgyak"

nyomjad meg az entert, mindenesetre

09.59 Katalin: De látom hogy villog egy páca. Oda írok. Jaj de jó. De kaptam csatolt filét az ötyétől, azt csak veled bírom megnyitni. Na jó. AkAGGYÁ LE.

me: lótoszt

csetelünk most mink!!

a interneten!

a izéba!

Nem akarok a szigetre menni mégse. Szarok a programok, ÉS sok a köcsög.

Akik értik

Az az igazság, hogy engem már nem zavar a régi sztori. Azt hiszik, hogy az a bajom, de nem. Háromszázezer éve történt, ennyi ideig senki nem haragudhat, én nem is tudok.
Az zavar, hogy már nem találok vissza, teljesen megfoghatatlanná vált mára az egész; az érzéstelenség zavar, nem a régi érzés, azt keresni butaság is lenne. A dolgok meghalnak. Az zavar, hogy az "új" helyzetben én nem tudom magam elhelyezni, nem is akarom.
To sum up, nem vagyunk barátok, ezzel semmi baj. De ha így van, akkor nem is kell időt töltenünk együtt.
Remélem, legközelebb nem jönnek, akkor megyek én.

Elmegyek én futballedzőnek. Álomfizetést kínálnak, csillagászati összeget. Majd mindig mondom nekik, hogy "magasabbra a térdeket, fiúk!", meg hogy "szerintem rúgjatok be minél több gólt az ellenség kapujába!"
Nem lehet túl nehéz.

Én egészen idáig azt hittem, a kollégám meleg, erre kiderült, hogy van gyereke. Fel vagyok háborodva.

B-sides and rarities

Andras: isnt it irooonic??

me: doncsatuink

iclájkréijnöö

11.12 Andras: onjorvedingdeeej!

me: icefrirájd

Andras: venuoredipeeejd!

me: icegudedvájsz

11.13 Andras: detjudzsasztdidontteejk!

me: enduhusnmafbdhksfdknemtomamszövwegt

figőőőrd

Andras: izntitaaajronic!!

11.14 me: DONCSATINK+!

Andras: vendobandzsidzsampingbrejkszvenjuaaartventiszevooon!

11.15 me: venjudajlajkkur kobén

iznitájrnk

Andras: kur koben :)

me: kúrkobén

Andras: :)

me: jó veled.

11.16 kacagok.

Andras: igen en is