Arra gondolok, milyen fantasztikusan jó zenék születtek a kilencvenes években. Régen, amikor még úgy gondoltam, milyen jól meg tudom mondani a frankót, mindig úgy állítottam be, mintha a rettenetes teknó-hullám határozta volna meg a zenei felhozatalt (a teknót is átértékeltem kissé azóta).
Istenem, mily vak és pökhendi a fiatalság!
Elég csak belehallgatni a Trainspotting-válogatásba:
...és Primal Scream! Mindent szeretek tőlük, de a csúcspont itt is a Trainspotting idejére tehető. Ez ugyan nem volt a filmben.
és vissza a vonatlesőkhöz, nemzedékünk himnusza:
Adok a dancefloornak is, mélyebbre ásva:
Aki erre nem táncol legalább egy kicsit, az furcsa.
4 megjegyzés:
állat
imádlak,............
:)
a primal screamtől ez az a szám, aminek reggel szólnia kell majd az utcákon, majd akkor ha közlekedésügyi miniszter leszek
Megjegyzés küldése