Szerintem nem is jön a postás, bár felőlem otthon is maradhat, vagy vigye máshova a szarjait. Meg különben is...hülyeség az egész...
Ma mindenki az egy idegszálamon táncolt, úgyhogy kicsit elegem van, bár a nap végére kezdett javulni a helyzet, s volt néhány szép pillanat is. Jó pedagógus-gyakornokként már megtanultam, hogy bizonyos gyermekeket gyűlölni kell, és a mielőbbi, ám annál hosszabbra nyúló kínhalálukat tervezgetni. Van, akit felgyújtanék, másokat vízkúrára fognék, megint másokkal pedig a Ulyssest olvastatnám, éjjel-nappal, ételtől-italtól megfosztottan.
Így megy ez.
Lehet, hogy tényleg meg kéne ma inni egy sört a kolléganővel, de ő könnyen beszél, mivel alig van órája, és azt is valaki mással tartja együtt...ezeknek a skandinávoknak is csak születni volt nehéz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése